Az az igazság, hogy nehéz fogást találni és beszélni erről az albumról. Mindenesetre, az nem fog csalódni, aki szereti a minőségi pop zenét. Habár, olyan zenei stílusok, mint a chill-out vagy a minimal lenyomatait is fellelhetjük a legtöbb számon. Sőt, ha igazán aprólékos szeretnék lenni, a repertoár zenésítve a következő: garage, house, soul, hip-hop, és minden, ami jó. Még egy igazi medence-csont és derék-alj bizsergető warm-up breakbeat is helyet kapott rajta - egy olyan MC-vel, akit mindenki megérdemel, hogy egyszer meghallja az életében. Ezen kívül, van ám még itt zakkant future-jazz-pop soulful house, és megannyi érdekes hibrid. Ami azt illeti, elég sok mindent pakoltak 'képzeletük edényébe', de gyakorlatilag minden jól kerül ki a szerzőpáros kezei közül; ízléses és szép, mértéktartó elrendezésben. Az összes szám okosan építkezik, a legtöbb a végén is tartogat meglepetéseket. Végül is, így képzelem a könnyű zenét a XXI. század 10-es éveinek elején. Érdemes külön figyelmet szentelni a lírai tartalomnak - tényleg nem hiába vannak benne szövegek. Egy szó, mint száz: úgy hiszem mindenki szereti az ilyen sokoldalú, ám mégis karakteres, szórakoztató zenéket. Nem a legfrissebb megjelenés, ám annál érdemesebb bepótolni, ha kimaradt.

clairvo_{2010. june}

Niko - Funk's Not Dead

[Rebel Scream]

A Lengyel kiadó, a Rebel Scream számos kiadványt tudhat már maga mögött; nem ma kezdték tolni az ipart. Zászlajuk még sem lobog olyan makulátlanul, talán ezért is lehet, hogy kimondottan biztosra mentek ezzel a kiadvánnyal. A hozzá mellékelt képen, és címében is a Punk's Not Dead mondattal fémjelzett hozzáállásra apelláló magatartásból például nem sokat találni rajta. Ráadásul, a klasszikus jungle amen-break, funk-break számokba történő interpetálásának manapság elterjedt jelensége itt sem maradhatott el.
Mindemellet, egy szám sem illik tisztán bele a nu-funk mai napig elő és virágzó egyik alfajába sem. A Rock The Discoteque korai időket idéző, régi fazonú funky-breaks hangulatába electro-funk elemeket csempésztek. A Party Break 1, és a 2 is, az ismertebb vokál hangminták alkalmazására támaszkodik: a „yeah boi"-tól kezdve a „back the funk freak the funk"-on át, egészen James Brown mintázásokiggal szinesítik a számokat. A God Old Days vidám disco életérzésre kihegyezett riszálása igen hatásos lesz a tánctereken a maga 4/4-es húzásával. De olyan is van, hogy a belassított szaxofon romantikát, techno felpörgetéssel, és zakatoló, lüktető szintetizátor dallamokkal töltik ki - mindezt kis prüttyögő, űr hangokkal dúsítva.
Egy szó mint száz, a puding próbája az evés; egy esélyt azért mindenképp adjunk neki! Habitusában és lendületében biztosan nem fogunk csalódni.

clairvo_{2010. may}

Crookram - Through Windows

[Budabeats]

Igen meggyőzően indul a magyar kiadó, a Budabeats által kihozott új nagylemez. Olyannyira, hogy ha valaki kiadná a Best of Hiphop Intros nevű válogatást, akkor a Through Windows című lemeznek az introja biztosan rajta lenne.
Magabiztosságából kébőbb sem veszít az album: kiváló minőségű számok sorakoznak egymás után. Megnyugtató, üveges tisztasággal csengő, csodaszép dallamok, és füstös, vaskos dobképletek a csatasorban, melyek mellé igazán jól passzól a hozd és hasznosítsd felfogása, aminek köszönhetően férfi kórustól kezdve még rengeteg mindent mást is hallhatunk. Helyet kapott pár igazi hamisítatlan beat hangulatú track, az előző évszázad 60-as éveinek zenei terméseit idézve. Bizony, Flevans is megirigyelhetné! Mindazonáltal, ez azért határozottan egy hip-hop lemez. A főszerep viszont a fúvós és vonós hangszereké.
Egyébként, a számcímek sem kevésbé beszédesek, mint maguk a dalok. Egyet nem értek csak: miért van ingyen ez a lemez? Úgy gondolom, hogy magánemberként is mindenképp megvásároltam volna, még akkor is, ha nem kapom meg, vagy nem lenne letölthető. Sokkal nagyobb értéket képvisel annál, hogy csak úgy szétszórják frutti helyett.

clairvo_{2010. april}

V/A - Elaste vol. 3.

Ez a válogatás egy utazásra hívja hallgatóit a múltba. Az olaszok által külföldre sohasem importált, az úgynevezett cosmic sound, ’70-es években virágzó világába nyerhetünk általa betekintést.
DJ Mooner és hasonló elkötelezettségű társai a mai napig életben tartják és virágoztatják ezt a belassult- és középtempójú disco hangzást (2005. és 2007. után immáron harmadik alkalommal adóznak kedvenc hangzásuk oltárán), ám ez az album egy kicsit kilóg a sorból. A flitteres, csillogó, tánctér-orientált számok kivétel nélkül 20-30 éve íródtak és kerültek kiadásra. Sokszor köszöntek vissza hangok és dallamok, amik csalhatatlanul emlékeztettek fiatalkorom számítógépének, a Commodore 64-esnek felejthetetlenül egyedi hangzására. Persze teljes mértékben ez sem igaz minden számra, hiszen azokban, amelyeket nem kimondottan az őrült táncparkett extázisra szántak, azokban inkább a Modern Talking éra vicces hajlításai és zene-rendezési elveivel találkozhatunk. Mindazonáltal, itt is érezhető a dj-ket szem előtt tartó felfogás, és sokszor futhatunk bele 20-30 másodpercnyire nyújtott keverésre használható bevezetőkbe. Ám ebben a varázsvilágban ez valahogy annyira nem zavaró.
Biztos vagyok benne, hogy a 80-as évek elején az emberek a jövőn túli jövőben érezték magukat az olyan klubbokban, mint a Discoteca Cosmic, vagy a Typhoon, ahol ezek a zenék pörögtek, de a mai világban, vagy legalábbis az én zenei beállítottságomnak, ez már inkább csak vicces nosztalgia egy napfényes reggelen a Balaton partján, egy áttáncolt éjszaka után. Ha valaki még így sem lenne képben, nézze meg a boritót; magáért beszél!

clairvo_{2010. april}

Shantisan - Que Nego E Esse

Attól tartok, hogy az igen termékeny athéni kiadó, a Timewarp Music már így is jelentős és aktívan bővülő kínálatában el fog veszni ez a kiadvány a többi között, ezért a magam szerény eszközeivel próbálok neki egy kis hírverést csapni a Shantisannak.
Nem nagyon lehetett hallani még erről az előadóról azelőtt, és az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy végül is a Que nego e esse című kislemezük sem ad túl sok lehetőséget az átfogóbb megismerkedésre; lévén egy szám, hét nagyjából különböző - instumentálokkal is felvértezett - változatát találjuk meg rajta. Viszont ahány szám, annyi stílus - ám a felejthetetlenül bársonyos női ének mindegyik változat sajátja. Micheline Cardoso énekesnő latinos témaválasztását és emlékezetes hajlításait bármilyen zenei környezetben kreatívan és eredményesen lehet használni. Legalábbis Quincy Jointz, a Timewarp Inc. vagy Sahnti Roots remixei ezt az állítást látszanak igazolni: fürdőszoba lounge, deep house vagy harapós basszusú funk break, úgy tűnik mindegyik producer megtalálta a számításait; és még minket is tudnak vele szórakoztatni! Szórakozz hát te is!

clairvo_{2010. marc}

Funkanomics - Box Of Chocolate

[BigM Productions]

A németországi, kizárólag bakelit bootleg kiadó, a BigM Productions a tavalyi évben új fába vágta a fejszéjét. Szerzői számok megjelentetésére szánták el magukat. Sikerük töretlen - köszönhetően a producerek okos és tudatos kiválogatásának: a funky breaks és nu-funk éra előadóművészeiből nem feltétlenül a legfelkapottabb és legismertebb arcokat keresték meg, hanem az egyedi szájíz és egyéni ízlés felé fordították figyelmüket. Mindezek jegyében, aktuális kiadványukat a Funkanomics csapata jegyzi egy lendületes, új generációs party funk bakelittel. Elenyészve, pár régi, karakteres dallam-minta egészséges újrahasznosítása mellett mind a négy szám töme van a jóval: első hallgatásra nem is tudja az ember hírtelen hová kapjon a fejével, mire telepedjen a fülével. Huncut, a 80-as éveket pedzegető szinti dallamok, vidám kerekded basszusok vannak párosítva vad scratch-ekkel és vaskos vokálokkal. A számok a középtempós sebességük ellenére is szakítanak, csaponganak az energiától. Ha valaki a közeljövőben tervezi, hogy megy még síelni, akkor mindenképp vegye meg valamelyik mp3 boltban és vigye magával, ha nem, akkor tavaszköszöntő bringázáskor is repíti az embert.

clairvo_{2010. marc}

Artner - 11:40

[Budabeats]

A magam részéről, a szám végén refrénben elhalkuló megoldásra általában vakarom az állam, ám ezeknél a számoknál, amikor Artner alkalmazza ezt, elismerően bólintok.
Szerzeményeiben a zenei témákat és motívumokat a magyar srác határozottan vezeti fel, kivesézve járja körbe, majd elegánsan zárja le. 4-5 perc számonként: nem viszi túlzásba, nem cifrázza. Teszi a dolgát, szállítja a megbízható bár funk-ot. Az ember pedig tudja mire számítson, és mégis (vagy talán pont ezért?!) iszonyú jól esik hallgatni - harmónikusan helyezett hangjegyek hangulatos utazását élhetjük át eme 5 számos kislemezen.
A Rock’n’Roll című dalból megtudhatjuk, hogy milyen zenét hallgatnak az FBI ügynökök egy hosszúra nyúlt lehallgatás során… A Science Circus visszafogott krimi hangulata csak jobban kihangsúlyozza a számban egyre inkább kibontakozó hegedű dallamot; az alapból emelkedett hangulatot idéző hangminták pedig megteszik a hatást… A hangminták ízléses illesztgetéséből keletkezett egyedi érzelemvilág egyébként is végigkiséri a kislemezt, és imádnivaló lenyomatot hagy az ember hangulatán. Valahogy mindenhol és mindenkorra el tudom képzelni ezeket a számokat. Télen a gomolygó ködben, nyáron a pálmafák árnyékában, vagy épp szeles, esős viharban a tóparti campingben... Vidd magaddal te is mindenhová!

clairvo_{2010. feb}

Savages Y Suefo - Sweet Relish EP

[Urban World]

Ennek az új, a tavalyi év második felében indult dán kiadónak, az Urban World Records-nak eddig mindhárom kiadványa annyira teli találatra sikeredett, hogy én azon bánkódtam, miért is csak digitális formátumban jelentetnek meg. Persze, tudom, hogy ez így 2010 elején már kissé a valóságtól elrugaszkodott gondolatnak is tűnhet; mindenesetre csak az itt dolgozó és alkotó művészek sokoldalúságára és ízes munkásságára akarom felhívni a figyelmet.
Éppen aktuális, negyedik megjelenésük zenei alapanyagát két hazánkfia tette le az asztalra, a Savages Y Suefo. Igazán jólesően huszárosra is sikerdett, bár úgy gondolom, ezen azért bőven túl is mutat. Szeretem azt a fajta zenét, ami úgy visz előre, hogy közben meg is nyugtat. Kevert kultúrájú közösségek kedvenc kiadványa lesz ez a kislemez, a Sweet Relish: egy igazi vérbeli világzenei vegyes felvágott.
Ha van aki, nyitottnak nem is nyitott, de legalább nem elzárkozó más, a miénktől eltérő kulturából táplálkozó zenei motívumokkal szemben, és nem is jár szándékosan csukott szemmel a világban, az biztos talál majd egy-két olyan dallam részletet vagy hangszert, amiben ráismer a sok-sok köztünk élő etnikum képviselőinek jegyeire. Hiszen mint a kiadó neve is mutatja: egy nagy város már az egész világ. Indonéz, klezmer, török, balkan, indiai, etno - mind jó. Legalábbis ahogy ezekben a számokban vannak a világzenei elemek tálalva, úgy mindenképpen az! A kellemes remixek mellett még egy másik szám is helyet kapott a szerzőpárostól: Santoor Salami. Meg kell kajálni!

clairvo_{2010. feb}

Zamali - Feed Your Roots

Mámorító tud lenni, legalábbis számomra, a financiális érdekektől mentes zenei szabadság! Ennél a megjelenésnél sem kellett nagyon sokat számolgatni a kiadásokkal, várható bevételekkel, érdemességi együtthatóval - a digitális kor általal kínlát új lehetőségnek hála, ez a kidavány is eljuthat világszerte a szélesebb közegekhez. Azelött, a tánctéren kívül, csak elszánt gyüjtőknek lett volna lehetősége arra, hogy az ilyen zenékben elmerülhessenek, most pedig, online szinte bármelyik boltban mindenki megvásárolhatja.
Érdemes is, mert apád biztos rázná a seggét egy kicsit a What Do They Now basszusára és kezével a magasban dudolgatná vasárnap délután a refrén-t, miszerint „Party Time Is Anytime, Anytime is Party Time”. Azt lehet, hogy nem értené, hogy egy kis scratch mit keres a kiállásban, de a laza-csukló gitár és a levegős szaxofon biztos minden kétségét eloszlatná.
A vasárnapi ebéd után pedig a muterral együtt kellemesen nyújtoznának a Sooper Trooper című darab Jayl Funk remixének lekvár chill simogató dallamaira és napsütésesen visszafogott hangulatára. A tesóknak is maradna valami! A Zarathoustra a maga lendültével és kicsit monoton, hamar visszatérő hangszer futamaival kiválóan alkalmas kocogáshoz vagy bringázáshoz, esetleg a huginak ugrálókötelezéshez.
Ne fosszuk meg őket ezektől az élményektől, és fogadjuk meg Zamali legújabb EP-jének címében foglalt tanácsot: feed your roots!

clairvo_{2009. oct}

Minus 8 - Slow Motion

A fél tucat lemezt és jópár kiadói leigazolást maga mögött tudó svájci csodagyerek, Robert Jan Meyer, öt év után újabb lemezzel állt elő. Kreatívitásban és sokoldalúságban soha nem szenvedtek hiányt zenéi, és ezen a fél évtized hallgatás fikarcnyit sem változtatott: időtálló, kortalan remekműveket hallhatunk szép sorban, egymás után – még akkor is, ha egy-két szám erejéig a nu-jazz-re időnként oly jellemző, lusta, punnyadt hangzással és hangszereléssel is kell találkoznunk. A többi szám viszont annál kellemesebb és egyedibb. Nem sok mindenkinek sikerülne ennyire élvezhetően például emelkedett hangulatú, már-már induló számba menő hip-hop fuvós szekcióhoz és zongora menethez ennyire megpihent, puha vokált társítani; vagy egy-egy számba ennyi dallamot és hangszeres harmóniát pakolni az elektronikus alapok mellé. Az énekkel kapcsolatban a régi, bevált recepten nem változtatott: számos énekest gyűjtött maga köré az album felvételeihez. A végeredményre mindenképp érdemes volt várni. Minus 8 már a tíz évvel ezelőtti nu-jazz színtérnek is egyik kulcsfigurája volt, és ez még ma is igencsak igaz rá.

clairvo_{2009. may}

Ben Mono - Jesus Was A B-Boy

If there’ s a motto to this single then it surely is this: variations for one topic. But, the topic is not musical, rather it’s the slightly provocative singing-speaking vocals that could be understood in many ways. The singing of Jemini can be heard in four different approach on this release. The original music to Jemini’s thoughts was composed by Ben Momo of course, but what we’ve got here are the remixes of Moulinex, Shir-Khan, Tj Kong & Nuno Dos Santos, and Marlow & Comixxx. The most radical re-work was made by Malow & Comixxx while the re-arrangement of Shir-Kahan seems to be a real ear-candy: old-school electro and hip-hop elements served with acid grooves that end with pleasant key solo at the end of 6 minutes of the song. The other two remixes are in the segment of soft, boingy minimal and deep house. It’s hard to find which way it intents to turn towards, however it’s quite easy to enjoy them - just listen’em.

clairvo_{2008. dec.}

V/A - Funky Breaks EP

[BreakBeat Paradise]

A German label with international roster. Four tracks: two producers, two remixes. Those ones who like mid-tempo paced yet vivid and energetic funk-break tracks, will also be keen on the collaborations of this release. For example, despite the floor killer bass-line of the original of the song of Infamous called Strike3, in my opinion the Jayl Funk remix of it is much more interesting: just like the 4/4 side of break-beat, so can the 4/4 face of funk-break also be happy and smiy. And this is the smile that Jayl Funk has made out of Strike3. And this is what he's done with his own song called Monkey Phonk, of which, however, the remix of Luc is even happier and funnier: slightly swinging crispy grooves are paired with phat bass-lines and jazzy piano. So, we’ve got four dance-floor hits over here; the rest is up to you.

clairvo_{2008. nov}

Napz - Inner Vibes EP

[Backslide Records]

Napz has been known for his rare and limited edition vinyl discs composed together with Malestrom and released on small and independent labels. Apart from a few, these superb cuts were dancefloor filler pieces of art. This EP now goes for the ones sitting at home. There are four beautiful crystal clear songs swimming in the ocean of ideas: just like that, while listening to the saxophone runs of One Way, we can feel like sitting in a smokey jazz-bar where from we get flown far away due to the keyboard FX’s and clarinet blends of All The Time. Meanwhile, the female vocal of Inner Vibes puts us out of reality - in case you like it in general. And if you’re not into that sort of things then hold on tight for the high-hat rhythm of Sur La Lune following its pace. Nevertheless, all that musicality mentioned above is packed into a groove based, phat bass sounding environment that everyone will nod head for. So do you!

clairvo_{2008. okt}

TM Juke & Jack Baker Trio - Boto And The Second Liners

Fortunately, it seems TM Juke is never out of ideas. Besides his own colorful musical workmanship, he’s been recently presenting his thoughts through musical notes alongside Robert Luis composing proper eclectic electronica under then name Me & You. Just to dot the i’s and cross the t’s, he has made a new LP with Jake Baker trio in a period of two months leading us through by through to the fields of blood-pressure pumping rhythms from the American continent. The carnival alike mood is provided by the sampling free, solely live instrumentally recorded sound that is injected with the elements and influences of hip-hop, latin samba, funk and lots of other nasty rhythms. And to the top of this, guest vocalists of Bellercuhe and Gecko Turner, or like Alice Russel guarantees the total satisfaction. Not only does it seems like good stuff, it is good stuff.

clairvo_{2008. sep}

Onur Engin - Be Still My Soul

[Straightup Recordings]

If you describe yourself as a person who like to listen to hip-hop music the you’ll have fun while listening to this release - nevertheless it’s got nearly nothing to do with hip-hop in traditional way. On the other hand, perhaps, this EP is a bit strong in one take, yet will find its way to open minded people. All three of the remixes have mainly remained true to the pace and structure of the original, which one is about dusty and dirty grooves and solid drums. The re-work of 1000 Names follows the route of abstract hip-hop by all means. In the reading of Ed Seven we’re going to get a straight and proper head-nodding cut, while Daisuke Tababe’s remix turns towards nu-jazz and to solutions of background music of lounge bars. However, these sentences are far beyond enough to give back the mood of these tracks. I suggest that everyone should go and give’em a listen.

clairvo_{2008. sep}

Lizzy Parks - Raise The Roof

The ones who are after tough grooves won’t feel this single as theirs. So do the ones who miss the sound of phat drums in general. This disc belongs to those ones who love to listen to sophisticated, live jazz with enormous emphasis on the lyrical content. Just like in the two versions of the title song, the meaning of the vocals are also deeply integrated part of the only digital released 6 minutes long epic called Prayer. The way melodies of instruments follow the melodies of vocals goes to proove this integration. Just like the way - instead of listening to the beautiful violin play, or to the fascinating trumpet, or to the nice piano - you can catch yourself paying attention to the message of Lizzy Parks on the importance of smiling, fighting againt keeping distance and the necessity of being open-minded.

clairvo_{2008. sep}

Hot 8 Brass Band - Remixes

Perhaps, it's not a big mistake to say that recently this is one of the most dance-floor oriented release of the Brighton based label. There are dirty-funk-breaks, tight party hip-hops or dynamic mid-tempo grooves among the remixes made by mostly TruThoughts' artists. The fact that the tracks Get Up and It's Real are contributed in more versions won't bother anybody. But the fact that this is an only digital release will. It's really pity: the re-works of the New Orleans based brass band are just light in the night. Melodies of trumpets, horns, tubas and bugles matched with proper beats. This is vivid and sparkling an album. It surely would spark at much more places if it wasn't for downloading solely.

clairvo_{2008. sep}

Belleruche - Anything You Want (Not That)

You won’t find anything considerably break-through on the latest single of the british posse Belleruche who had the turntablism married to blues quite successfully. Simply, what you’ll find is joy. As being a 7” single, it has two tracks all together, but then you’ll find yourself flipping the disc over and over again like one just can’t get enough. The title song is a mid-tempo dancefloor hit suspect. Perhaps, it’s too slow a little bit to reign Europe, but its happy melodies and vibes will do the job at many clubs. The other song is called Don’t Let Them Push You Around, released solely on this single and, if possible, is just even more interesting than the title. Kate’s voice is more undeniable than ever, especially in this musical environment: electro blues or folk hip-hop - everybody shall decide on one’s own.

clairvo_{2008. sep}

Ed Meme & The Forms - Break It Till It's Broken

[Straightup Recordings]

I don’t have a clue whether this release could come out earlier on a physical format, but it really doesn’t matter at all. The point is: the Australian label’s sixth release is up on the pages of the better internet shops. The bidding is 3 remixes of the title song and a single song remixed by Quincy Jointz. The German producer also working in the duo named Geriba has presented a live sounding remix. The vocals is in its place, no sound causes harm to other sounds, you can almost see the band playing infront of you. This is absolutely perfect just the way it is, I’m sure this track’s gonna be on the hard-drive of many mp3 players and so are the 3 remixes of the title song, Break It Till It’s Broken. You can feel the emphasis of these remixes is on the dancefloor, even so listening to them after each other isn’t slightly boring. Serving one song in these diverse moods makes us forget all this sort of thoughts, you can also bear with them during homelistening . Great tracks, one should try it sooner or later for a dinner by all means. Will be much useful than the News.

clairvo_{2008. aug}

Quantic - Death Of The Revolution

Quantic has always had a free way at his label. Wherever he moved towards to, whatever he produced he has always been supported. This came by no chance, as - and whatever he is criticized with - he has always been pouring music as naturally as fountains pour water. With this 7” now just as recently he’s turning towards the folk and contemporary music of lands owning warm weather. The songs he has brought to life hasn’t got any special feature. It just does its job: healthy measurements, being easy to sing along with; a morish piece of art. Just as the other side of the vinyl is. This side is much slower and is more about high dub elements. All together, this is an easy, comfortable release revealing of a nice summer day.

clairvo_{2008. july}

Hint - Driven From Distraction

Ladies and gentlemen, Hint is Hint! I’ve been waiting for this disc for a long time, as his single songs released separately shown me that the wind of change had reached him. It’s not a huge storm what would turn everything upside down. Fortunately, it’s much like a fresh and light breeze that changes the pictures in the listener nicely and slowly. The sounds are still soft, unique and have some sort of positive unearthly mood. However, the structures of the songs have got nothing to do with the fairy-tale-reading-alike downtempo topics of the first album. The track called One Man Army is just like an interesting march song while Afro Love Forest is a creamy, tension-filled soul monster. The one called Scrawny’s Beat has got such rhythm you could hardly came across before on Hint’s previous album. Consequently, the way of the wind of change is obvious: Hint has started to compose music also for the dancefloor. For first, it was our heart, and now it’s our feet he captures.

clairvo_{2008. july}

Timewarp Inc. - Funky Bob Timbales / Cinemafunk

Been running for a while now, directed by the musicians themselves, named nearly after their formation, the Athens based label has just released their first 7” vinyl. There were no lack of CD’s aswell as of digital releases so far, their remixes and different versions of their productions have been released all around, yet they’ve decided to put out the first 7” disc now. Both of the songs are cinema-funk through by through, as much as Michael Douglas would fall greedy for it not being able to investigate listening to them while patrolling on the streets of San Francisco. If possible, the flip-side is even crazier. As its name goes to show it’s a wicked drive-by song with unbelievable tempo and wild scratching. Undeniable, hence do not try to listen to it while driving.

clairvo_{2008. july}

Niles Philips - Breaking Powder

You can’t say Niles Philips would be an old rider in the music industry. Nevertheless, his 4 tracks debut EP will drive you to the conclusion that actually he is. He appeared on the MySpace community pages at the beginning of this year and has found a label for himself in no time, which is obvious after listening to his songs. Nice measurement-works help a lot to the brave Shadow Grown Beans aswell as to Fancy Electronics what is more about getting vivid. You also don’t have to search too long for good vibrations or colorfulness in the two other songs. They’re tough with tight drums, moody melodies and considerable keyboards. This release is not for DJ’s solely, it can be a proper choice of listening through iPod while being on the way for example.

clairvo_{2008. july}

Natural Self - The Art Of Vibration

If I shown this new album of Natural Self to a Peter Gabriel or The Cure fan of my age, they would be very happy with it. Don’t get me wrong, no need to be frightened, but what the olders have planted is just grown to the next level for the youth of today with these 15 songs. I don’t mean to say, of course, those two artists above are over the age, out of fashion or something like that, but those colourful soundscapes of rich fantasy and diverse use of instrumentalism that Natural Self presents here, are really worthy heritage of the ancestry’s work. This is a real multi-listening disc with only one dance-floor track. That one’s called Alright Turn It Up Now and is such a style-cocktail that could stand all alone on its own on the behalf of he whole album. However, after a second thought I would essentially not mark any songs. I think the whole album itself is the essence: afro-beat drums, funk-break alike horns, rock guitars, scratching, sad new-wave melodies, smoky hip-hop influences… So, it’s avant-garde pop! So, pop for it while you can - you’ll have remarkable memories!

clairvo_{2008. june}

V/A - Drumpoems Verse 1

Compost Record label is familiar for a long time with the music this compilation offers for us. Thus, it’s not surprising, they know where to turn their head at. This release also inspires to prove those thoughts above - it is a common release with the Zürich based Drumpoems Community and aims to gain more attention on the works of those authors. We can listen to fresh, airy music. It works the best on a real hot summer day with strong sunshine when one has got nothing to do, or shouldn’t been able to anyway. This is the time to attack ourselves with this disc, leaning back and chilling out with it. It really has the know-how! However, I wouldn’t recommend this compilation to those ones who’re afraid of puffing drums and melodies blended on the back of sinus waves. But never forget, most of the painters, writers and artists were denied in their age. It’s usually the posterity who complains: if we had payed more attention...

clairvo_{2008. june.}

Danny Massure - What It Is

[Bagpak]

Danny Massure is really active a musician. Not only is he a drummer, he’s also a creative author who has created an excellent creative community around himself. That was the Ticklejunk Allstars, and this is, after the previous one from last summer, their second studio album. It is the name that had changed, however, the contributors remained the same - there’re even more of them at times. It is still the blessed producing work of Danny that places the production to be entire whole, and we also can enjoy the wicked sound due to that. The content is funk again; the solutions are different. By each song. Those ones, who like to name those emotions and influences formed into shaped musical landscapes they listen to, will say, besides one disco, there are jazz, house, breaks and hip-hop tracks on this album. It shouldn’t be surprising, as the colorful musician crew’s sampling free play, solely recorded on instruments, gets on with anything, and has everything sounded truly and clean through all over the the 12 songs of the disc. If the audience of the good old beat generation still lived an active musical life then this album would definitely be sold out in no time.

clairvo_{2008. july}

Unforscene - Let It Ride

Újabb változatos hangszerelésű és megnyerő hangvételű kislemezzel lepte meg a brightoni kiadó az erre kíváncsiakat. Ráadásul egy olyannal, ami a maga 3 számával is képes belopni magát a fejekbe. Hamisítatlan angol húzása van a címadó számnak: lendületes groove kiséri a kissé dallamos, mégis konkrét rap-et, amit kellemes dob és egy ősrégi underground sláger basszus-menetének refrénenkénti alkalmazása támaszt alá. A Belly Fulll Of Lead egy kicsit elvontabb, igen lassú lüktetésű, füstős hip-hop darabocska, amit helyenként jelentősen súlytó karakterű basszussal toldottak meg; de csak alkalmként meg-megszólal néha egy-egy brummogás erejéig, okosan tarvta ezzel a kontrasztot az koszos élő cintányérral és a kalandozó szinti dallam-menetekkel. Az utolsó tétel, az Alright hangulata pedig tényleg nagyon alright. Olyan mintha bepillantást nyerhetnénk a zenekar egy próbájára. No persze, szigorúan csak a hangulatát tekintve, a hangzásnak köze sincs egy próbatermi felvételhez. Az akusztikus gitár, a letisztult dob és az egyszerűen ötletes basszus megteszi a hatását.

clairvo_{2008. june}

Quincy Jointz - Real

Fresh, dynamic and full of ideas - the new funk-break generation hast just arrived. And they’re marching forward in order to grab people’s attention and gain regard with the benefits of international partnership. The label is based in Athens, the entitled song’s composer is German, and the other three remixers are Australian, German and Greek. All of this is, of course, absolutely unimportant about the pure music itself; which is real a dance-floor bomb, even compared to its slow tempo. However, this leash of speed on hold creates that pace, what makes such an energy level in the song, that one can hardly stand still of head nodding while hearing it. Exception goes for Razoof’s remix. That one is a perfect choice to kickstart the night with, or to end it up - whenever we might be in the mood of listening to soft, but spaced out 4/4 with airy sax plays. Omegaman and Basement Freaks have remained true to the original concept of the track - sometimes coloring it, sometimes using less elements. No wonder this slower uptempo funk-break with its hip-hop flow has worked for everyone. I truly hope people will pay attention to it. The music is phenomenal, the release is digital and its success is - I wish - global.

clairvo_{2008. may}

Onur Engin - Brisk

[Straightup Recordings]

Australia is so far away from here! However, it gets closer a little bit with each release like this. Of course, this will be recognized by those ones solely who loves and listens to music – one won’t catch the sight of Sydney Opera in the mind by this song and its three remixes, but having heard the original funk-break alike and the Omegaman dirt-breakz remix track, one can have a guess. There are dirty bass-lines, dry drums with buoyant pace traveling on the sunshine of the track which was put together with the touch of easy elegance. The other two versions was made by Quincy Jointz and Kid Gusto. Quincy’s take is more homogeneous; it’s outstanding for bike riding or something like that, but it is Kid Gusto’s remix what really works on the floor when it comes to picking up girls: wicked keyboard, chasing horns, anything you’d need! The entire single would work perfectly well for any cheesy crime story series in TV. At least, there would be a good reason to watch’em.

clairvo_{2008. may}

Danny Massure - Sweet Miss Rae

[Bagpak]

I have always been very keen on result of te US funk-break scene. The second single introducing the second album of Danny Massure is no different, somehow it stands out of line a little bit, because this one is not funk-break. It is the drums that recalls for funk-break a little bit, but the main role is played by a jazz-standard cover on the keys and by the horns and saxes answering to the main melody gently and softly. Fortunately, all of this disappear in the remix of Tal M. Klein. He, besides keeping the original walk-a-long-type bass-line, has composed drums that perfetly suits for guitar-play of the remix. Not that there would be any problems with the oirginal at all, perhaps it’s even happier, but this way we can listen to two really diverse reading of the song, and there really will be two different tracks in the basket by the way. No cocktail parties and outdoor grilling without this release shall take place!

clairvo_{2008. april}

Danny Massure - Soledad

[Bagpak]

It was a bit hard for me to accept the phenomenon of digital labels releasing music on various virtual formats. As the time went by, the thought has convinced me that not only is this good influence for the artists but so does for the music listeners too. Thus, this 7” of Danny Massure with two tracks, wouldn’t reach as many ears and as many players as it does now. Click, pay, download, copy, listen - it seems this way is the solution of the millenium. And this solution must be hailed if there are more and more people having the possibility to find music like this by it. Let more and more people enjoy these pleasant and soft melodies. There are nothing new or revolutionary about these tracks, they are just good - as simple as it is! Besides the entitled melody-breaks tune combining vivid harmonies and melodies, the Ben Dean remix turning toward house has kept the genuine guitar and sax plays, however, there are two diverse and different moods on the release. Everyone shall remember the name of these boys from Seattle. I’m sure soon we’re gonna have memorable musical moments from them in the future – just like before.

clairvo_{2008. april}

Dubble D - Playin' Out

[2020 Vision Recordings]

I don’t like to start to introduce an album through background information all the time, but it seems so obvious here that I just cannot skip it. So, Dubble D doesn’t mess around too much senselessly and he makes us know this even through the cover, what is straight, clear, proper and true just like the Manchaster pal and his music. However, this second album is a bit weaker compared to the first one in the approach of using instruments and guest artists. Nevertheless, contributing many styles and genres has remained the same: there are hip-hop, house, b-boy break, wicked jazz breakbeat and uptempo songs changing each other continuously without coming to a halt between the tracks: some dry breaks, a little bit of scratching, phat bass-lines, ain’t no messing around: just pure music. Those ones who like to listen to instrumental hip-hop album will be pretty much after this!

clairvo_{2008. april}

V/A - It Becomes Infectious

[Ice & Spice]

Somehow it has become an average standard during the years that the continuous mix-CD’s are tracked, so that you can step forward or backward each song. This Parisian label with its CD including their tracks and remixes mostly doesn’t give a shit to this habit. There will only be a 74 minutes long audio track in the Hi-Fi, if we start to play the album. This is quite a unique way to communicate an attitude that reflects on making the audience listen to the music from the very beginning to the very end. The music itself is unique as well as that approach. I think melting the songs into each other wasn’t the main aim either; nevertheless the mixes are precise and properly timed, but are artificially made to be comfortably recognizable. This creates an interesting mood next to the interesting songs: fat hop beats, dirty bass, urban grooves, electric-nu-disko, funk-pop, glitch – I don’t really have a clue what would be the best words to describe this music to someone who hasn’t heard it. This is a real big-city hybrid; each and everyone could find something in it. I think it could be used perfectly for big chats among friends talking through each other. Definitely worths going after it and getting it!

clairvo_{2008. mar.}

Robert Owens – Night-time Stories

It was nearly a dozen producer who’d worked and had created musical soundscapes for the album of the best male vocal’s ever characteristic voice in dance music industry. Jimpster puts bubbling deep-house onto the table. Ian Pooleys brings straight-up retro disco. Atjazz is pleasing with a creamy, down-beat alike track. Charles Webster operates with electro-pop elements. Whoo’s here with proper club-house, and the trancy, alternative piece of TJ Kong makes the picture even more colorful, yet the 77 minutes long album doesn’t really step out of house music’s halo; and this is quite interesting sometimes: one could place nowhere the predictable house songs paired with gentle, smooth and tricky vocal bends for the first time. Mind you, not everything need to be understandable for the first time. Perhaps, the sympathy for this way of approach is the reason how Robert Owens – just like Compost Records itself – keeps being innovate.

clairvo_{2008. mar.}

Deela - Manomano

[Switchstance]

Although, this album came out last autumn, I feel it’s necessary to drive people’s attention to it – furthermore, it still can be bought in the shops. So, what we’ve got here is, not only do Ingo Möll and Martin Morsch move through the boundaries of many genres and being familiar with the mixture of styles, but they’re also capable of composing songs that reflect wide scale of emotions in their listeners. Nostalgic, catchy, uplifting, melancholic, fascinating: be it wicked-breakz like For What You Are, or be it raggie like Power Gone, or nu-jazz like Local Deela, or melody-breaks like All There Is and Take It Slow, they all have got that emotional overload that makes the duo of Deela different than their contemporaries. And I haven’t even mentioned their capacity. It’s hard to find such creative musicians recently: they compose better and better music like it was raining cats and dogs. Thus, everyone who likes music that has effect on its listeners should pay attention to them in the future.

clairvo_{2008. mar.}

Membran - Closed

[Allsoundz]

Elorebocsátom, hogy nem fogok tudni elfogulatlanul nyilatkozni errol a lemezrol. Bár, arról is meg vagyok gyozodve, hogy néhányan úgy éreznek majd ezzel a dupla albummal, ahogy én általában a levesekkel: nem feltétlenül ízlik, de nagyon jól esik. Ebben a felgyorsult tempójú világban, ahol bárki bármikor, percek alatt letölt magának egy számot innen – egyet onnan, egyik percben egy ilyen net-radiot hallgat – a másikban egy olyat, egy album véghallgatása megköveteli a türelmet és a tiszteletet. Akár, egy jó tányér leves. Üljünk le hát szépen, és nyugodtan együk meg az egészet, az utolsó cseppig. Mert, amit Papp Ferenc, Séfel Pál és Pejkó Balázs ezen a dupla lemezen kínál, azt valóban az utolsó cseppjéig ki kell élvezni; és még meg sem fekszi majd a gyomrunkat….
Már a borítóra vetett elso pillantás után, az album kézbevételekor feltunik az egyszeruségében rejlo nagyszerusége, a szemrevaló, papír tokos dupla-CD borítójának letisztultsága. Ez a letisztultság, a sallangoktól mentes perfekcionizmusra való törekvés természetesen a zenében is jelen van. Sok szerzo esik ugyanis abba a hibába, hogy különbözo okokból kifolyólag nem – néha még több lemez után sem – frissít a hangminta-készleten, vagy analóg módszerek esetében, a hangszerelésen: ugyanazt a pergot halljuk végig az egész albumon; vagy például, akár milyen kövér is a basszus, nincs az a karakterisztika, ami nem kezdené ki bárki figyelmét 50 percnyi azonos megszólalás után. Itt, ennek nyoma sincs! Ahány szám, annyi hangzás! (Nem is beszélve a hangszerekrol.) Viszont minden egyes szám, a már említett letisztultság jegyében született – pont úgy szól, ahogy épp kell. Számomra pont ebben a letisztultságban rejlik a Membran nagyszerusége. A Cabaret Card gyönyöruen tiszta akusztikus dob megszólalásához remekül passzolnak a tökéletesen hozzá illo nagyvárosi bár zongora és gitár jazz-témázgatásai; a Dubious veszett dub-step lüktetését a koszos jungle cintányérok teszik teljes, kerek egésszé; a Delay – The Ladies’ Stlye levegos basszusa mellett egyértelmuen foglal helyet az éteri szintetizátor, a könnyedén tekergo groove és a visszhangos, mintázott férfi vokál; Dynamite MC hangja üzemanyagként táplálja a One Way motorját, mely így eros egységként összekovácsolódva repíti az égbe ezt harapós basszusú és daráló lendületu future hip-hop rakétát; a The Are Things egyszeruen nagyszeru hagyományos rap hangzásra pedig úgy van lekeverve, ahogy az illik: BluROOM hangjával a középpontban, miközben az nem megy a zene rovására; lábdob, basszus, pergo, mind szépen élvezheto.
Ezen túl, az összes számról külön-külön lehetne még mit írni, de én itt befejeztem a felsorolást. A rejtett kis apróságokat, a finomra hangolt nüánsznyi részleteket mindenki fedezze fel magának! Végre bárki megteheti! „feszínén a membran” – A Closed, 10 év állhatatos munkáját felölelo dupla-korongján szereplo 29 idotálló szám végre kereskedelmi forgalomba került…

clairvo_{2007. dec.}

V/A - Fantastic Freeriding Remixed

[Switchstance]

Emlékeztek még arra az érzése, amikor a legkülönfélébb számokkal otthon telemásolt, semmihez sem fogható hangulatú vegyes kazettákat hallgattuk? Szerves egységként nem lehetet rájuk tekinteni, de mégis, a legtöbb darab hihetetlenül egyéni hangvételure sikerdett, mivel gyakorlatilag készítojük egy adott pillantbeli hangulatát közvetítették. Hasonló érzéseket tapasztaltam, miközben ezt a válogatás lemezt hallgattam. Olyan volt, mintha egy jobb, de tökéletesen vegyes zenét sugárzó rádió-adót hallgatnék valamelyik délután – funk-break, hip-hop, world-music, uptempo; szépen, egymás után kis szünetekkel a dalok között, miközben, valójában ez a korong a kiadó jelen pillanatnyi ’hangulatát’ mutatja be, a Fantastic Freeriding válogatás-sorozat eloadóinak számaiból készített feldolgozásokon keresztül. Ancient Astronauts, Fort Knox Five, Bobby Hughes Combination, All Good Funk Alliance – csak, hogy megemlítsek pár arcot abból a nemzetközi gárdából, akik ráteték a kezüket a német fiúk munkáira. Összességében nézve, ez a lemez bármikor kellemes percek forrása: vegyes, változatos, szellos és kötetlen hangvételu.

clairvo_{2007. oct.}

Eddy Meets Yannah - Once In A While

Ez a lemez tele van új megoldásokkal. A Compost kiadónál megjelent bemutatkozó albumával, a horvát duó sikeresen hű marad a német kiadó minőségi és újító törekvésekkel szimpatizáló vonalához. Kellemesen elektrónikus elegyet hallhatunk tőlük okos broken beat, könnyed bár zene, újraértelmezett garage és még számos alműfaj mérsékelt állagából. Ám óvatosan kell bánni ezzel a bugyborékoló koktéllal. Megfekheti az ember gyomrát, ha nem megfelelően van adagolva. Megfelelő figyelemmel! Erről a szükséges figyelemről, legutóbb a 15. Szigeten győződhetett meg a magyar közönség, a Medúza helyszínén. Az agyafurt dallamok, a csípős basszusok és a trükkös ritmusok ott is megtették a magukét: aki ott volt, az sokáig emlékezni fog rá – akárcsak magára a lemezre. Yannah Valdevit magával ragadó hangja, és Eddy Ramich kiszámíthatatlan hangmintái markánsan olvadnak bele mindennapjaink bármelyik pillanatába – no persze, csak ha probléma- helyett, megoldás-kereső típusok vagyunk.

clairvo_{2007. sep.}

Axel Krygier - Zorzal

[Hitop Records]

Slow, dynamic, smooth and catchy – this album includes anything that has come to mind to our singing bird. And it includes all of that in such a colorful and creative way that any humming bird would fall greedy for it. The best example would be the song called Hamble Por Favor where such wicked horns appears solely in the last half minute that any of his contemporaries would build a new, whole song only around that. But our multi-instrumentalist skylark flies with the wind, you can't catch him and put him in cage. But I don't have a clue wheter recording Spanish lyrics only was for the purpose of humor. However it works pretty much.

clairvo_{2007. sep.}

Wagon Cookin - 2 Faces

Fans of disco and soul; forward march! This is your album. It doesn't even come to a halt until house music. But then, what am I talking about? Well, just like anywhere else in this detailed world, borders dissappearing, and the conclusion's become the mixture of things melted into each other. The double album of these two spanish guys – appereantly named to 2 Faces – is the typical instance of transforming feelings born under the influence of globalisation into musical forms. Listening to their album, have been recorded in Spain and Brasil, one can continously catch the traces of using big city's slow-vivid and busy-empty harmonies. And this useage is pure quality.

clairvo_{2007. sep.}

Mo' Horizons - Sunshine Today

[Agogo Records]

Summer has passed on. But you'll fell summer-time again, anytime, if you listen to this album. Not only is it summer, it's hot cuban summer, sweaty african summer, sun burn puerto rican summer, sultry portugee summer. Ofcourse comfortable summer; with light breeze of wind and a catch of fresh and soft air. Perhaps it's like this, the LP - with 16 guest musician – not having the useage of complicated music-theory phases, as each song is actually a folk-song. A folk-song in their own country. The bravehearts of nu-jazz could easly play at each festival's world music stage with this album – no one would feel cheated.

clairvo_{2007. sep.}

Me & You - Floating Heavy

There are no one else behind the name of this duo than the head of Tru Thoughts label and TM Juke himself who have really mannaged to ride the flow with this album. And they drive this flow through over the whole LP while introducing plenty of music styles meanwhile. The song Hoop Loop is the happiest nu-funk song ever. The reggae cover of Roni Size's Brown Papper Bag is an all time memory aswell. The drum'n'bass and cuban alike hip-hop version – fetured at the end - of the song called Last Heads also will be a long remberd moment for the first time listeners. So does the rhythm changer ZeZam.

clairvo_{2007. aug.}

Belleruche - Turntable Soul Music

Even those ones who are familiar with Tru Thoughts label and their music, couldn't have really meet with the band of Belleruche around them before. Their music is that sort of „hip-hop blues soul, like Sarah Vaughan, Charlie Christian and Cut Chemist stuck in a dusty second hand record store with wine and a sampler". I would add Herbaliser to this list for the dynamism, however, the tree members of Belleruche – performing vocal, guitar and turntables - don't operate with funk. Despite of that, Minor Swing and Bird Mess wouldn't stand out of line at any hip-hop party by any means.

clairvo_{2007. aug.}

Third I Vision - Monophonic

[Phazz-a-delic]

I have rarely listened to downtempo music at home recently during my empty minutes - just so for my own pleasure. Being a DJ, I've come across a few albums that ruled the place in my head for days but it was Morcheeba's Big Calm that had exploded into my life like this album, leaving no place of the will for other music. Wonderfull atmospheric melodies, gently floating instruments and creamy rhythms guarantee the untouchable calm that is left behind in the listener. The two authors are Monophonic and Whizcutz – I kindly ask you to remember their name!

clairvo_{2007. july.}

The Ticklejunk Allstars - Future Funk Sessions

[Ticklejunk Recordings]

And here you are! At least, an entire album of funk-breaks from one band only is released. After the fastly coming and going funk-break and nu-funk singles, these artists are about to dig deep in the genre and approach each aspect of this style. They've played airy guitars and keys over the phat beats of hip-hop pieces. The 4/4, housy, framed tracks have been perfectly injected with broken vibes. Sometimes it's the bass, sometimes it's the horns that play the role. All of the tracks are masterpieces of funk's new era. Get this album while you can.

clairvo_{2007. july.}

V/A - Black Label Series Vol. 2.

Black Label series have always been different to other releases of Compost Records . With this release now, that sums up of the series’ latest parts on this CD, they step back to the shadowy corners of dance-floors to bring the possibilities of the triangle of electro, house and techo to the front. And yes, they’ve worked very well. Bass-lines wobbling sombrely and monotonic approaches rule the 6-8 minutes long tracks. The usage of psychedellic elements at times are quite interesting, however not making the compilation to be able for home-listening.

clairvo_{2007. may.}

V/A - Maiden Voyage

Kellemesen könnyed hangvételt kapott ez a disco válogatás, kényelmes tempóval felruházva. Pont olyannal, mint amilyet az ember nyaraláskor, a vízparton diktál. Ennek ellenére, a dalszövegek helyenként komoly erkölcsi okfejtésekbe csúsznak át, ám ezek pozitív kicsengéssel hatnak; bírálatoknak nyoma sincs. Nem is passzolnának a neon-fények lüktetésére szinkopázó, rózsaszínben játszó, pukkanó buborékokra emlékeztetö dallamvilághoz. Bár lehet, hogy csak én érzek így ezzel a gyermekkorunk kedvenc dalaira és hangjara emlékeztetö koronggal, és közben az akoltók ujjal mutogatnak rám a múltból.

clairvo_{2007. may.}

Ben Mono - Hit The Bit

Ben Mono utánozhatatlan; és rendkívül figyelmes. Az album intro-jában megkapjuk a figyelmeztetést, hogy ha folytatjuk a hallgatást nem biztos, hogy olyat kapunk, amire számíthatunk. Igaza van, erre a lemezre tényleg nem lehet felkészülni! Stílusteremtö; csak az irányzatnak nincs még neve. Ízekre facsart hangokból és effektekböl, melyek egy szál magukban élvezhetetlenek lennének, szakadozó énekek és dallam darabokból álló alkotásai mégsem öncélúak. Ott bújkál bennünk az az egyedi harmónia, ami végig fenntartja a hallgató figyelmét és érdeklodését. Hard-pop? Euro-grime? Nem találok rá szavakat...

clairvo_{2007. may.}

The Juju Orchestra - Bossa Nova Is Not A Crime

[Agogo Records]

Having sold the Stereo Deluxe records, the main part of the ex-artist posse have moved on and passed by. One of them were the guys from Mo’ Horizons who as for the next step had decided to start with their own label. This label, the one also releases this 8 tracks long LP of The Juju Orchestra, is Agogo Records. I trully belive this album couldn’t have been brought to any other better place. The kings of club-jazz have found the best solution and have become unstoppable. Samba, bossa, latin jazz – anything they put their hands on becomes golden.

clairvo_{2007. march.}

Mr. Bird - Know Your Rhodents

[Frequent Soundz]

Brighton mostanság nem csak Fatboy Slim kiadójától, a Skint-tol, vagy a számos freestyle eloadó bázisától, a Tru Thoughts-tól hangos, hanem egy friss, és lendületes kis label-tol is, a Frequent Soundz-tól. Legújabb kiadványuk, Madár Úr második lemeze, nem más, mint egy izzig-vérig uk hip-hop album, nem sok meglepetéssel, viszont annál megbízhatóbb hangzással és megoldásokkal. A forgatókönyv ismert, mégsem fárasztó. Scrath-ek a megfelelo helyeken. A beat ropog, ahogy kell; a basszus simogat, ahogy illik. Minden a helyén, hogy kellemes 50 percnyi kikapcsolódást szerezzünk magunknak.

clairvo_{2007. march.}

Track&Field - Maraton

[Nine2Five Recordings]

A finn Nine2Five Recordings sohasem tartozott a hagyományos kiadók közé, és ezzel a 2 CD-s, dupla albummal, újra csak ezt a tényt támasztották alá. R. Rodriguez és J. Kaartinen duójának pár száma ugyan már megjelent korábban a Stereo Deluxe kiadónál is, ám, hogy munkásságuk ennyire termékeny lenne, azt sejteni sem lehetett. Ok a down-tempo koronázatlan királyai és amit kapunk tolük, az valóban zsiger-bizsergeto downbeat. A szó legvegytisztább értelmében. Nem unalmas, nem hajlik a világzene felé, nem gyújt rá füstös hip-hop ütemekre és nem merít ös beat dalokból sem. Csak beloled.

clairvo_{2007. march.}

The Juju Orchestra - Bossa Nova Is Not A Crime

[Agogo Records]

A Stereo Deluxe kiadó kiárusítását, majd bekebelezését követoen, az akkori alkotógárda jelentos része tovább állt és új utakat keresett magának. Közéjük tartozott a Mo’Horizons is, akik egy saját kiadó elindítását látták a megfelelo lépésnek. Ez lett, az itt tárgyalt nagylemeznek, a JuJu Orchestra 8 számos alkotásának a kiadója is egyben, az Agogo Records. Hiszem, hogy ez az anyag keresve sem találhatott volna jobb helyet! A club jazz királyai szabad kezet kaptak és megállíthatatlanok lettek. Samba, bossa, latin jazz, bármihez nyúlnak, arannyá válik a kezük alatt.

clairvo_{2007. feb.}

V/A – Shapes Compilation 0701

This is the most diverse part of Tru Thoughts’ Shapes series so far. It has always been colorful a compilation and as the time went by the main route of the series changed with the years but now the selector, Robert Louis has done an excellent job. The crazy latin-break moods belong to the past by now so does the phat and live sound of the funk. There’re pleaseant sea-cost and mediterrian vibes instead with touch of soul, reggae and last but not least the good old extremly unique hip-hop.

clairvo_{2007. feb.}

V/A – Black Label Series Vol.2

A Black Label sorozat darabjai mindig is gyökreresen különböztek a Compost minden más kiadványától. Most, e sorozatot felvonultató újabb válogatás CD megjelnetetésével, hátra húzódnak a táncparkettek árnyékos sarkaiba, hogy elotérbe helyezzék a techo, az electro és a house háromszöge által határolt lehetoségeket. Kivesézik, boncolgatják is a témát rendesen! Sötéten dörmögo basszusok, monoton megközelítések uralkodnak az átlagosan 6-8 perc terjedelmu tételekben. Érdekes a helyenként finom pszichedelkius elemek alkamazása is, ám ettol otthoni hallgatásra nem kimondottan alkalmas.

clairvo_{2007. feb.}

V/A – The New Testament Of Funk Vol. 5

[unique records]

Kezeket a magasba, a lábak rugóznak, a csipo köröz; itt a funk újkori prédikátorainak legújabb testamentuma. A mindig eloremutató válogatás-sorozatban eddig egyszer sem kellett csalódni és ezúttal is beváltja a hozzá fuzött reményeket. Nyolc sehol nem hallott gyöngyszem és három, eddig csak bakeliten kiadott ritkaság garantálja az eredményt. A hip-hop tételek a nekirugaszkodós, lendületes fajtából valók; a funk számok lehengerloek és dinamikusak, az utolsó szám pedig igazi meglepetés. Ez a 12 nóta senkit sem fog nyugton hagyni, piszokul felborzolja majd a kedéjeket!

clairvo_{2007. jan.}

Analogik – Soen’s Folk

[Auditory Designs]

This album goes to boozers. It’s facetious, floundering and jocular just like when someone is in one’s cups. Nevertheless, it is a true value, isn’t a party-disc with transient virtue. As a matter of fact, what we have here is a bunch of happy sailor songs suit up in modern sound. Plucky scarthes and pert grooves melt into melodies dictated by accordions while parts like the reggae vocals of ’Kaptajin Bim’ or like the mambo trumpets of ’Fandango’ just raise the mood more and more. If everyone were listening to this music in their cars, the roads would surely have much convival atmosphere.

clairvo_{2007. jan.}

V/A – Freshly Composted Vol.2

It’s very hard to find the proper words for the compilations of Compost Records sometimes. They can be so complex, variegated and versatile; having the most diverse genres and moods fetured that one can never know where to start to talk about it. One thing is for sure: the aim of this compilation is to briefly introduce the last year and those 50 releases that had come out during. However, inspite of the briefness of 13 tracks for this, they’ve tried to expand the spectrum with remixes and songs previsuly not released on CD. Techno, Jazz, Down-Beat, Electro – after 250 releases, this label knows which way to go.

clairvo_{2007. jan.}

African Audio Reseacrh Program - Volume 2

[Nylon Recordings]

Jaymz Nylon egy év után tér most vissza szóló-lemez projectjének legújabb, minoségi fejezetével. Az albumról, minden kidolgozottsága ellenére sem lehet elmodnani, hogy párját ritkítja; viszont okvetlenül érdemes meghallgatni. Azon zenék közül való, amik az üres, sötét szobát is megtöltik élettel. Egyszeruen jólesik leülni mellé, elmerengeni egy picit és rendbeszedni a gondolatainkat. Magávalragadó szintetizátor-szönyegei és Jaymz karizmatikus hangja megteszik a magukét. Privát körülmények közötti hallgatás mellett, intim helyzetekben való alkalmazásra is kivállóan alkalmas.

clairvo_{2006. dec.}

Watch TV and the Primetimes - Discolexia

[HiTop Records]

The ones looking for little night adventures will love this album pretty much! Just like a true playa, the authors have taken the time to find the most detailed solutions and haven’t fallen into the mistake of trying things in just one way. The smokey trumpet melodies of ’The Manual’ unmisunderstandably emit the mood of salaciousness. The keyboard stabs of ’Maybe’ slues just like the hip of the partner. The soft yet dynamic drums in ’Witchcraft’ and ’Want It Your Way’ fondle the ears as nicely as a coctail pets the gullet. So, to take the long and the short of it, this is quite versatile an album. Strongly recommended for everybody!

clairvo_{2006. dec.}

V/A – Elaste Volume 1

This compilation invites its listeners for a trip to the past. Never imported abroad by Italians, we can have an introspection to the world of Cosmic Sound blooming in the 70’s. Togehter with his pledged friends, DJ Mooner keeps this slow-tempo disco-sound alive and making it grow even today but this compilation hangs out of line. All of the flittered, shiny, dance-floor oriented tracks were composed and released 20-30 years ago - revealing many times of the good, old and unique sound of the Commodore-64 computer. However, let the cover of the album speak for itself!

clairvo_{2006. dec.}

Elkano Browning Cream - Elkano Browning Cream

[Mamusik]

The spanish and american guys have chosen a classic line-up: drums, guitars and organ, sometimes kicked with synths, Rhodes or wurlitzer melodies. Their music is unique and unforgetable: 40 minutes of joyful, lucid, catchy, logic jazz and bossa. It can draw a smile to your face or make you dance anytime of the day if you don’t pay enough attention. All of the nine songs are so amazingly recorded that one could imagine at times the musicians were playing right infront of face.

clairvo_{2006. okt.}

Jean-Paul Bondy – The Path Of Most Resistors

Welcome everyone to this musical black-hole. This beautiful 74 minutes with its complexity calls for being an entire listener. The secret of Jean-Paul Bondy is the phenomenon that besides he manipulates with dance-floor oriented patterns of breakbeat-music, also alloys components of dub and experimentalism while uses nor a break, a melody, neither a twirl when that would be supposed. The result is pure alternative break-beat soaked in electro. So, this LP must not be listened just so, from the background – or at least doesn’t deserve to…

clairvo_{2006. okt.}

Dizko Stu – Feet Travelling

[Peta Electric]

Volt egyszer egy Milk nevu budapesti zenekar a maga gitárosával, valamikor a kilencvenes évek közepén. Majd 2001. környékén ugyanez a gitáros már a Rewind klubsorozat rendszeres vendége volt basszusgitáron; néha nagybogon. Késöbb eltünt egy idore, azt lehetet róla hallani, hogy állandóan otthon van és csak játszik az új zongoráján. Aztán egyszercsak Senaval, MC Zeek-el és Zaidával karöltve eloállt ezzel a nagylemezzel. Ideje is volt már egy ilyen kortárs jazz albumnak! Igényes, minden korosztály számára élvezheto idotöltés. Hallgassátok hát figyelmmel és kello odaadással Sabák Pétert, a magyar Lenny Kravitz-ot.

clairvo_{2006. okt.}

V/A – Shapes Compilation

The Brightoner label hasn’t been lazy even in the second half of the year – this compilation reflects on the essence of their work. True music loverz will be pretty much after this release. There aren’t any single pattern on th5s CD, really nothing you could hang onto. It means jazz solo, a little bit of pop mood, Caribian Island vibes, live funk, double-bass and raps. Nevertheless, listening to the whole, the totally different songs next to each other simply just fit together. So, serious listeners, active collectors, let’s go for the adventure! Everyone should find out the secret for oneselves. I’m only helping as much as the chours of the very first track, the Bonobo remix of Alice Russel says: „Feel It!”

clairvo_{2006. sept.}

V/A – Party-Keller Vol. 2.

Thanks to Florian Keller, another smashing and phenomenal continous-CD has come to life. The Compost label has always been professional releasing this sort of continous but not really mix CD’s – and I don’t mean applying technical solutions at all. I raise my hat to the mood that is created by the careful selection of songs. This way, due to that 12 tracks we can really have a picture how to dance till you get mad wet to music without dominant help of electronic. Simply, it’s good to listen to this album. There are beat, funk, soul and brother too!

clairvo_{2006. sept.}

Brains – Humanology

[Brains]

Kezeket fel, itt az új Brains lemez! A 12 éves múltra visszatekinto zenekar mind a mai napig nem adta fel és kitartásuknak meg is lett a gyümölcse. Vidámak, energikusak, hangzásuk naprakészebb, énekesük lecseélodött. Olyan big-beateket és breakeket gördítenek az utunkba, amilyeneket a Freestylers még az aranykorában produkált. Hip-hop beállítottságú számaik pedig szintén teszik a dolgukat busásan (és Busásan) leszakítják az orcácskáinkat. Mindezt úgy, hogy közben nem szünik meg az élo hagszerek varázsa sem! Tényleg kihagyhatatlan; bár úgysincs menekvés: a dunakanyar banditái és zenéjük a nyomodban!

clairvo_{2006. sept.}

Soil & Pimp Sessions – Pimp Master

Ladies and gentlemen, let’s paint the town red! These japanise guys invested all energy they’d had and have no mercy on anyone at all. Jazz to the sweat and beyond… Perhaps a few tracks might be too violent for European listeners: there are unbeliveable piano strings, wicked horns and double bass strings that wreck your neck. Those ones who are after Mike Patton and the Mr. Bungle type of crazyness mustn’t miss this. The album has got a mind-blowing buoyancy during the entire 60 minutes of the play-time. Such live musical efficiency should be much respected by even those ones who are not into approaching music in mathematical ways.

clairvo_{2006. aug.}

The Nova Dream Sequence – Interpretations

This sort of experimental electronic initiation for sure finds its listeneres in Germany – just aswell as it will do here, in Hungary. King Britt who dreams his message in 15 interpretations, releases huge sound-snifter towards us while leads our attention off the real word with burrig and fizzing harmonies. However, the main policy of the album are the trademarks of soft and gentle minimal music. This is the main mood where the others songs start to bend to the overweight of techo, electro and deep-house. Quality work, studio technical preciseness untill the last single sound.

clairvo_{2006. july.}

V/A – Fantastic Freeriding – The Next Chapter

[Switchstance Recordings]

Altought the promised album with Jungle Brothers will never come out, all the dudes who are keen on the sound of Switchstance can compensate themselves with this compilation that is popularizing the well known and the newcomer artists of the label. Protassov still composes cathy and uplifitng melodies. Having made a dance-floor friendly, funk-groove remix for The Fort Knox Five, the Ancient Astronauts are back with a turntablist masterpiece. The guys from he fresh Subrok Mission are ture to their name: the first two releases are low-frequency oriented, pleasent hip-hop tracks with a touch of experimentalism. Kabanjak, the eternal muser, keeps being priavte and personal in a way you still can’t reject. And it seems, Deela is a true uptempo b-boy! These guys are real and honest people, their songs are about real and true circumstances and feelings. That’s why their songs work like a balm all the time.

clairvo_{2006. jun.}

V/A – Spain Is Different Vol.2.

[Hitop]

Zenei sokszínuségüket még a boritón is kifejezésre juttatja a kiadó: a hátoldalt teljesen kitölto eloadók és számcímek listájában minden sor, muvészenként más-más színben pompázik. A zene pedig önmagáért beszél; nincs szüksége bizonygatásra. Indításnak pár kihagyhatatlan hip-hop fuszerezés, aztán gyorsabb áldogálos, loungeok következnek saxofonnal, fúvosokkal megspékelve, a vége felé meg már igazi global-groove és broken-beat örvényeket találunk. Ajánlom hát ezt a lemezt minden, magát választékos zenei izílésunek való ember számára: rumba, szamba, enyhén ragga, kicsit feszes, kicsit laza.

clairvo_{2006. jun.}

V/A – Traveler ’06

[Six Degrees]

Three years have gone and the latest issue of world-wide travelers brings us to the continent of Africa. Savannas, deserts, bushy glades, Banco de Gaia. The remix of Kabanjaak from Switchstance Recordings also evokes the sounds of tribal rituals around the middle of the compilation. And then, just like Indiana Jones did, we can discover the busy market-place too where the vivid tracks of Shirft and Karsh Kale take us. Finally, the song by Bombay Dub Orchestra that salutes dawn’s first beam of light makes our imaginary day quite unique and memorable. Everyone, have a nice safari!

clairvo_{2006. jun.}

Kyoto Jazz Massive – 10th Anniversary

It is the ten years work of Kyoto Jazz Massive that makes the music-mates and the label salute. This double album is the result of their appreciation. Its cuity is that it holds cover versions, remixes of and from the band: ’Time To Fly’ from restless soul is fiery bass-line rider, creamy bar-music; we can witness crazy gallop if we let Domu’s ’Taking To Fly’ to do its thing; Louie Vega brings a beautiful standard jazz to the spolt-light with ’Aprodithe’; and the list goes on… These compositions are just one of my favourites, I’m sure everyone finds own ones.

clairvo_{2006. may.}

D4L - Down For Life

[Atlantic]

Emlékeztek még arra az érzése, amikor olyan 10 évvel ezelötti idoszakban megszereztetek egy számítógépes játékot és aztán végül kiderült, hogy a gép nem elég jó és nem lehet játszani vele? Igazat megvalva, újra valami hasonlót éreztem a négy rapper munkájának hallgatása közben is. Nem tudhatom, hogy odaát a tengeren túlon milyen Hi-Fi berendezésel rendelkezik az átlagos zenehallgató, de azokat a gyönyöruszép, besloszerv-szimogató sub-basszusokat, amire a hangzás koncepcióját épitették fel, én csak a klubbok hangrendszerein hallottam ki igazán. A ciripleore programozott, karakteres cin más körülmények között, egyébként egyedül árválkodik a négy MC hangja mellett. Meg aztán, kézben tarvta az albumot, a vizuális megjelenéssel sem könnyü azonosulni. De ne itéljünk elso pillanatra. Mindenük megvan ezeknek a fiúknak, ami kell. Haragosak, szerlmesek, határoztottak, vidámak; állást is foglalnak mindenben. Véleményüket számszerint 14 témában mondják el; minimum egy jobb füles kell hozzá…

clairvo_{2006. may.}

V / A - Electric Calm V3

[Global Underground]

Be an astronaut! This is some sort of chill out music that holds the photospheric, bubbling synthesizer sounds in one arm with background acid filterings while the whole pulsing massive is kicked out into space by thick-smoking grooves and ethno beats. This, undoubtedly, is a true Global Underground flight that takes you high and won’t set you free until the end of the 72 minutes long mix CD. Telling the truth, there aren’t all of the songs being mixed into each other but this is just a help for those rhythmless, floating tracks fetured. And if someone is not keen on weightlessness should try this album on a cold morning while getting out of the tent during a summer mountain trip for example. Cannot be missed!

clairvo_{2006. april.}

!DELADAP - Dela Paji

[Chat Chapeau]

Szívükben van ezeknek a zene! Jazz nagybőgő, ragga dobok, electro stringek, r’n’b vokál, akusztikus gitár. Természetesen ennyire nem vegyesfelvágott minden szám, az időközben 7 tagúvá fejlődött, vendég előadóművészekkel közösen turnézó, magyar gyökerekkel is rendelkező zenekar második nagylemezén, mint a szóban forgó ’So Shunes’ című dal. Ez a darab, amelett, hogy érzékletesen szemlélteti zenei sokoldalúságukat és magától értehetődő arányérzéküket, a lemez legbeindultabb tétele is egyben. Na, nem mintha a többi szám különösebb teret engedne a szomorkodásnak. A címadó dal kissé orr-lógatós beállítottságának dacára, a banda az album maradékán remekül hozza a romaság természetéből fakadó derűt és életszeretetet. Hegedűszó broken beat alappal jár karöltve, húsos break ütemeket harmónika kisér. Ha mégis pár szóban kellene röviden ecsetelnem, azt mondanám: nagyvárosi cigányzenét játszanak. Meglehet, minden Közép-Európában született magáénak érezheti összetett muzsikájukat. Rajta hát: jó ebédhez szól a nóta! Korhatár nélkül!

clairvo_{2006. april.}

SERGIO MENDES - Timeless

[Universal]

Sergio Mendes, a Bossa Nova keresztapja és nagyapaja, annyi év szünet után, most új anyaggal nyit a világ felé. Valamiért, egyszerre, egészben meghallgatva mégis kissé semlegesnek tűnik ez a lemez, elvész a háttérben és nem hagy az emberben nyomot maga után. Pedig olyan arcok segédkeztek az alkotásban, akiknek neve, a brazil zenével egy lapon említve már eleve buzgó kiváncsisággal tölt el minden zene-szeretőt. Q-Tip, Marcelo D2, Erykah Badu, Black Eyed Peas, Stevie Wonder, Jurassic 5, Mr. Vegas, The Roots: mind-mind rásütötték bélyegüket a albumra, és olyan számokat tettek le az asztalra, amik, meg merem kockáztatni, külön-külön kislemezenként kihozva örökérvényüek lennének. Minőségükből és értékükből így sem veszítenek ugyan, mégis egyben, ugyanazon a lemezen valahogy nem tudnak érvényesülni. Nekem szent meggyőződésem, hogy a számsorrend a felelős ezért. Chali 2na és Black Tought izgalmas szavaira már alig figyelünk a ’Yes, Yes, Ya’All’-ban. Stevie Wonder káprázatos szájharmónika játéka a pálmafás, tengerparti ’Berimabu/Consolacao’-ban az album harmadik számaként, túl korán, túl magasra teszi a lécet. A ’Surfboard’-ban pedig will.i.am szuper dobjai és egzakt rap-je felett ismét elsiklik az ember figyelme ebben a környezetben. Mindenesetre, akik a Rhodes elektromos zongorák rajongói, semmikép se hagyják ki ezt a lemezt!

clairvo_{2006. april.}

HARVEY LINDO - Kid Gloves

It has always worked properly when an artist with his own individual sound invites vocalists and rappers with the most different tones in order to get the final soundscape more colorful. Dominic Jacobson, as always, has finsihed quite unique a job. His thrid long-player, a hip-hop album, will make everyone fall in love with it due to its clear and simple perfectionism. No complications; vivid, nice and cosy tracks follow each other that are cut and snipped into final shape by the voices of the MC’s. Agless and everlastig minutes for your ears.

clairvo_{2006. april.}

QUANTIC - One Off's And Remixes

Nem kevesebbre vállalkozik ez a dupla album mint, hogy mélyebb bepillantást nyújtson a rendkívül termékeny Quantic zenei munkásságába. Will Holland már eddig is 3 szerzői albumot tudhat maga mögött, ezért nyílvánvalóan mások szerzeményeiből készített remixei vannak itt leginkább túlsúlyban; és kérem szépen, itt aztán van minden! Csordulásig teli dallamokkal: brokenbeat, nu-jazz, downtempo, nu-funk, trip-hop, disco-jazz, retro big-beat, minden, ami csak szem-szájnak ingere! Erre a dupla-lemezre egyszerűen szükség van, akár a jó öreg megszokott arányú reggeli kávé forró ízére a szánkban.

clairvo_{2006. march.}

GERIBA - Guaranteed

[Funk Weapons]

Unfortunatelly, you can hardly came across this sort of music nowadays. This sound had its main era in the mid 90’s when the flow of the grooves have held the most of the sound. Quincy Jointz and Joern Disch set a testimonial for these times with their acid-funk piece of art. And All Good Funk Alliance who leads the label of this vinyl anyway, have tamed it for today’s dancefloors with their remix on the flip-side. Warm sound-scapes, nice trumpets, rist-guitar, humming bass; thus there’s everything necessary for good a funk-bomb, the effect is Guaranteed.

clairvo_{2006. march.}

V/A - Hot As Hel

[Nine2Five Recordings]

If you used to think that jazz or soul is not for you then this CD helps to clear out this misunderstanding. No big-up vocals to find on this 1 hour long compilation, but has got many surprises instead. There’s a song on it for splitting up for example, or then an easy and whispering one for picking up girls. Yet, the most memorable two tracks are from The Five Corners Quintet who has lately payed us a visit here in Budapest and from their label-mate Dalindéo. Each of the two groups have contributed with standard jazz mix-down alike, live instruments sounding, but actually being tough groove based pieces of art. Generally, the sons of Helsinki touch your senses, so let’s listen to them carefully!

clairvo_{2006. march.}

Muallem - Frankie Splits

This is pure underground pop music. An honest, undertaking, chiselled piece of art! It’s as many-sided and contrasting at the same time as everyday life is in big cities. The dreamer and the person who has brought it to life is tarvelling all around the globe’s dance-floors under the name Dj Force and collecting expereiences, what he has summed up into this album. He has been working on it for more than four years and been making recordings in such cities as New York, Teal Aviv or London. The result of his work is being particularly prefiguring: have never heard such smooth and warm whereas metallic soundscapes. Might come to lounge as in ’My Life’ or to nu-jazz as in ’Holla’, he has beautifully led this unique sound through all over the whole album. He has even managed to smuggle it into the bubbling hip-hop beats of ’2 Hot 2 Cold 2 Tough’. The way he has created ballance to the most diverse voices of the guest vocalists also provides his rare skills. The guitar riff in ’Havin’ Fun With It’ flies together with WordsWorth. Audry’s voice and remarkable performance are being pumped up to the air with the characterized synthesizer melody of ’Sweet’ while the hi-hats of ’New Thunder’ crunches alongside the tounge of Beans. Simply, there’s some sort of preciseness in each track. So, with its new and fresh approaches on soundcapes, ’Frankie Splits’ seems to be a perfect choice to kickstart the pleasant and lukewarm spring mornings.

clairvo_{2006. march.}

Kabanjaak meets Protassov - Grow EP2

[Switchstance Recordings]

After nine months, the new baby has arrived. Being nice, healthy and ofcourse lovely. It is 26 minutes long, includes 5 remixes of 6 tracks which actually are 4 different songs. The first two tracks are ’These Streets We Walk’ and the last two ones are ’Brain In Dub’. This doubling creates a cute frame to the the single what inspite of being short on one hand, has many colorful soundscapes and instrumentals on the other. Using electro alike vocal-samples upon funk beats still sounds wicked in ’Let’s Make Friends’, just as the scratchy Painé remix of ’Walking ’Round The Block’ with its bitting bass-lines. For sure, Jungle Brothers, are still here and keeps on rockin’ on and on and on, so we should listen, listen and listen to the album. It really positions listeners’ attention on orbital curve with its strong start and really sucks up annoying circumstances of the outter world as a hoover.

clairvo_{2006. feb.}

Tosca – Souvenirs

[G Stone]

Richard Dorfmister and Rupert Huber is about to introduce their own fun-park, which they’ve built together with their friends, for everyone who’s keen on quality and diverse music. I’ve been waiting for so long to come across an album like this once again. ’Coz this remix album has got personality. It works in private scene situations just as well as in any café upon the afternoons and it also wouldn’t stand out of line at night in any clubs. Perhaps, it’s due to the fact there’re a few songs returing several times on the album each time in different remixer’s version yet there’s one song ’Pyjama’ which has two quite dissimilar and freakishly bouncing Stereotyp versions. The eastern vibes flavoured remix of ’John Lee Huber’ by Burnt Friedman is just as interesting and taking us to imaginary places as the camel rider version by Rodney Hunter. Being coloured by catchy kazoo melodies, the Henrik Schwarz rework of ’Superrob’ is not as dynamic as the versions of Haaksman & Haaksman and Frost & Wagner since it turns that pulsate upside down the upmentioned remixer duos let to develop. It’s all amusingly the same for the song of ’Heidi Bruel’. The two of Makossa & Megablast made a strongly trooping version which hasn’t got too much in common with the soft, soul alike reading of Plantlife. One could start to feel sad that songs like the funk-hoper ’Rondo Acapricio’ or like the accapulco sea coast driven ’The Big Sleep’ have got only one remix versions each, but then the cure is obvious. It’s Tosca’s brand new track: Souvenir which is just like a visit to a fun park’s Magic Castle. Could not be told, have to be listened. Thanks for the souvenirs Tosca, we’ll make the rest of the winter with it!

clairvo_{2006. jan.}

Yonderboi – Splended Isolations

[Mole Listening Pearls]

Fogarasi László ismételten odateszi magát! A lemezborítóra, is; de átvitt értelemben sokkal inkább. Második nagylemeze egységes hangzású, szívhez szóló és szomorkás, ezáltal egyátalán nem könnyen emésztheto. Viszont, ha alámerülünk egy kicsit a melankólikus melódiák mélyére, egy sokkal kiforottabb és értékesebb Yonderboi lemezt hallhatunk, mint amilyen elodje volt. Észrevehetetlenül megjelenik benne a prózai mondanivaló szerepének fontossága. A dalszövegei társadalmi érintettséguek, mindennapos problémák és élet-helyzetek is hangsúlyt kapnak, csak úgy, mint a hallgatóság figyelme! Hangsúlyt fektet rá, hogy próbára tegye figyelmünket és nyitottságunkat. Vannak, akik ezt nem szeretik, de hát átszellemülésre való a zene: menjünk csak bele a játékba! A lemez közepe táján, a ’Follow Me Home’ enyhén funkos lüktetése úgyis kicsit fellazítja Yonderboi szürke ködbe burkolózott gondolatait, amit a vége felé, a ’Trains In The Night’ alulról kóstolgatós, középtempós breakje szintén megtesz. Ezért érzem összességében emelkedettnek a lemez hangulatát. Az emelkedettség orientációja viszont már mindenkiben vegyes érzeseket fog ébreszteni. Aki értette, és szerette a ’80-as évek újhullámos idoszakának hangulatát, az tudni fogja mirol szól Yonderboi új lemeze. David Bowie és Robet Smith biztosan kezet ráznának vele, ha hallának a Splended Isolation-t.

clairvo_{2006. jan.}

V / A – Freshly Composted

Kicsit talán túl privátra sikeredett ez a CD, mint válogatás. Olyan meghitten dúdolgatós lett. Egy csésze meleg tea és az otthon varázsa bizony elkél mellé. A Product.01 feledhetetlen „Heart Ov Glass”-jának, Justus Köhncke generációkat átívelő remixéhez hasonlóan van rajta még pár kiemelkedő, tánctérre való darab is, ám szép számmal kerültek fel rá elnyújtott szituációknak, ejtözös körülményeknek kedvező művek, mint pl. Jean-Paul Bondy-tól a „Cold Reformer”, vagy említhetném még Laurent Garnier remixét Alex Attias „10000 Leagues Deeper”-jéből. A válogatás értékét mindazonáltal az is növeli, hogy olyan számokat tettek általa hozzáférhetővé, amik eddig csak a DJ-k, vagy a bakelit gyüjtők kiváltságait élvezték, és így, távol maradtak a hétköznapi zenehallgatási eszközöktől és berendezésektől. Végtére is, ez a kiadó 200. lemeze; megérthető a személyes hangvétel: kitartóan hűséges vásárlóiknak kedveskednek vele, akár csak az egyedi csomagolású, kerekített élű tip-top CD tokkal. Kívűl-belül, igazi csemege!.

clairvo_{2005. dec.}

V / A – Isar Gold

[Realistic Crew / Budapest Films]

Well, this is something! Pop and disco fanatics, forward march! This is quite pukka a segment of the genre, furthermore in such a comprehensive spectrum that confutes the good,old times of this era. Wobbling, ass-banging, ecstasy, slow dancing, whatever you’d dream of. Thus, everyone who would like to spend an imaginary night in Münich should listen carefully to this, but those ones who are not willing to do so will also find their delight any time when playing this in the stereo. Having listened to it for the first time, I couldn’t decide whether this is a conventional compilation or a mix CD. Nor later. It has such a unique structure, tracks harmonize to each other so precisely, mixes are short yet being so wondrously purposive. Due to differing pace, even the silences placed between a few tracks are not breaking the curve of the whole, thanks to the clever echos. And if someone intents to travelling to Münich actually, those pieces of information featured on inner sleeve’s map are much more than enough.

clairvo_{2005. dec.}

The Prodigy – Their Law

[XL Recordings]

Ki kéne már tapétázni? Le kéne végre festeni azt az öreg könyves polcot? Át kéne tolni a szoba másik sarkába a ruhás szekrényt? Idejét se tudod már, hogy mióta halogatsz ilyen dolgokat? Ha híján vagy az ehhez szükséges energia-dózisnak, ez a lemez majd segít rajtad és pótólja az inspirációdat. Teszi ezt, helyenként azért némi nosztaligát ébresztve, már csak azért is, mert olyan lemezekrol tartalmaz kiemelett számokat, melyeken egyébként sem nagyon szerepeltek töltelék számok. De hát, akkor meg minek ez a lemez; merülhet fel a kérdés bárkiben. Lepjük meg vele lázadó, tini unokaöccsünket, vagy a kistesónkat; had tanuljanak! Liam Howlett és barátai mindig is vonzódtak a groteszk hangulatú, kettos dolgok felé, legyen is az bármilyen formába öltve, és annyi év kemény és sikeres munkája után, megannyi képzet és fal áttörése után, mi jöhetne még? Kézenfekvo: az eszencia, eszenciája, egy best of kiadvány. Annak ellenére pedig, hogy hangzásuk az évek során szinte egyöntetuen hideg és fémes maradt, a rock és a techo zene elonyeit sajátságos egységbe gyúrva, rengeteg különféle és fajta ember szívébe lopták be magukat. Lássuk be, majd’ mindannyian, így vagy úgy, de sokat köszönhetünk a Prodigy-nek.

clairvo_{2005. nov.}

Nickodemus – Endangered Species

[Wonderwheel Recordings]

Nickodemus megállíthatlan. Nem rég jött ki egy közös kislemeze Quantic-al, a minap jelentette meg 9. bakelit kiadványát saját kiadójánál, az Órisáskeréknél, és mégis, máris itt van újra, élete elso szolólemezével, a Veszélyeztetett Fajokkal. Eddig megannyi felállásban, formációban és kiadónál lehetett fellelni munkásságának eredményét, míg sokak örömére, 2003 második felében elszánta magát és életre hívta saját kiadóját, a Wonderwheel Recordings-t. Itt aztán végre szabadjára engedhette szárnyaló fantáziáját. Majd haverok zenéi, példaképek feldolgozásai, megannyi remix és egy válogatás CD után, végre megtörtént! Az Endangered Pieces album a boltkoban; csak a rá jellemzo mesébe illo hibridekkel és egyéni szájízu keverékekkel tarkítva: hip-hop-tól kezdve, lounge-on át, a dance-ig. ÉS, végre egy olyan lemez aminek az utolsó száma, nem valaminek a végét, nem a befejezettség hangulatát hordozza magában; akár a nyitódal is lehetett volna.

clairvo_{2005. nov.}

African Audio Reserch Program – Vol. One

[Nylon Recordings]

Mindig is New York volt az igazi, nagy olvasztótégely. Számtalan szülötte közül, most épp Jaymz Nylon az, aki 15 év aktív, helyi zenei munkásság után, kiloccsan az üstből és felhívja magára a figyelmet. A kertvárosi garázsok sötétjéből és lakotelepi pincék mélyéről induló, nubiai származású zenész krémes háttérzenét komponált, kellemes és egyéni arányokkal. A soul és a deep-house mesteri ötvözése, Jay Rodriguez könnyed és légies, a mű egészén átívelő saxofon játéka hatalmas teret kölcsönöz a lemeznek. Ezt a teret pedig bársonyos női éneklés, selymes basszusok uralják, benszülött törzsi dobok, kongák és határozott etno vokálok töltik ki. Mindemellett, az aprólékosság, és a folyamatosan tettenérhető minimal zenei hatások is főbb ismérvei lehetnek még ennek a kiadós 80 perces korongnak. Ez az ember ismeri a gyökereit és most megosztja hagyatékát mindenkivel; figyeljünk hát rá kellő odaadással.

clairvo_{2005. nov.}

DEVIL McDOOM – CAFONE GOING / BLOOD MONEY

[Melting Pot]

The freshest release of the German Melting Pot (a reissue&contemporate funk/hip-hop/oldschool label) is coming from a 21 year old Swedish youngman, who – by his own admission – spends woozily much time on workig out the drum breaks. This EP got so much mention immediately after its release – from The Herbaliser, DJ Food and Paul Nice, to name but a few – which ain’t no wonder. It melts the elements of crime-funk and psych jazz and puts over ultra-heavy uptempo breaks so organically. Not only the cut ’n’ paste hip-hop makes its influence felt, but even more the mentality of the big beat era: hedonistic swimming in the funk with tons of breaks. Both tracks are quality and timeless compositions. If sampler was spreaded in 1974, it could have come from that age.

Fonetik [Budapest café Lounge] _{2005. okt.}

MR. BENN: TAKE IT BACK

[Leisure Recordings]

On the second release of Leisure, the Bristol based mash-up maker Mr Benn gives us two tracks in very different styles. Track called „The Jump” – featuring the Jamaican Soul’s Liberation – is a midtempo reggae/hip-hop tune, it was yet a real summer-hit between freestyle dj’s worldwide. Elementary party-starter including some russian snatches. The title track is in two versions here: both are layed on dynamic dub-disco-house base with oldschool big-beat samples. The original version is more four to the floor, while the Leisure Allstars remix is recommended to the friends of the breaks. Both are very dubby and ambitious tunes, nevertheless they are real disco ones.

Fonetik [Budapest café Lounge] _{2005. okt.}

Vono Box DJ's – No Mellon Collie

[manamana]

A Vono Box formáció, mely Suefo és Nafta duoját takarja, különböző kiadóknál és válogatásokon már eddig is bíztató számban jelentett meg saját szerzeményeket és remixeket egyaránt, de ez most valami új dolog tőlük. Ez egy mix cd, a szabadfogású dj-bajnokság nagymestereitől. Már a boritón is (amin négy gyemrek eufórikus örömmámorban úszva ugrál) tisztán látszik, hogy ez nem épp egy mindennapos élmény lesz. Hát, készülődjetek és kapaszkodjatok! Hallgatása elsőre szigorúan csak ismerősök körében ajánlott, akik nem lepődnek meg, ha vadul dúdolsz, szögdécselsz fel-alá a zenére, és fejen állsz: nem egy hagyományos felfogású, klasszikus dj-mix lemezről van itt szó! A számok tempoinak összehangolását és egybefolyó, egymásra keverésüket sutba dobva, a fiúk mentesítették magukat a BPM kötöttségeitől; így teljes szabad kézzel fűzhették fel mixük vezérfonalát kizárólag a hangulat mentén. Az eredmény: funk breaks, club pop, hip-hop shit. Kihagyhatatlan! Ha nem tudodnád merre indulj, hogy megszerezd magadnak ezt a lemezt, akkor a fenti linken biztos találsz felvilágosítást. De csak óvatosan! Itt az új millenium, jönnek a ninja-k!

clairvo_{2005. okt.}

V / A - Fekete kefe original soundtrack remixes

Tarantino óta, mintha mindeninek muszály lenne a filmzenékre egyes jelenetek párbeszéd részleteit felmásolni. Nem mindig üt olyan nagyot ez a dolog szerintem, kiváltképp, ha a filmzene messze túlszárnyalja magát a filmet. Teljesen feleslegesnek érzem a jó és eredeti zenék közé egy teljesen felejthető film betéteinek beilesztését, kivéve Rusi ’Festőnő’ remixénk elejét, ahol viszont az egyik zeneszerző, Krizo monológját hallhatjuk mindennapi ügyeinek intézése közben. Zseniális korkép; akárcsak a számok. Egyik számnak sem szabad külön figyelmet szentelni. Minden egyes szám egymagában is eljátsza a prímet. Modul, Rendben Man, Mac!Bo’ változatai szigorúan minőségi munkák egytöl-egyig, csak úgy mint a Vono Box Dj’s, Rusi, Krizo vagy Chabz darabok. Lebilincselő ahogy a elmerülnek a kifacsart hangokban, a recsegő, ropogó, tekervényes dobokban. Ízekre szedik a szemcsés, koszos hangzást és a végére egy kifinomult, ízes, jóleső, kerek egészet zúdítanak a füleinkre. Örüljünk hát együtt az első magyar absztrakt hip-hop válogatásnak; rég született ilyen őszinte bólogatásra késztető, nagylemeznyi időt betöltő magyar zene.

clairvo_{2005. okt.}

V / A – Rare Jazz Gems From Hungarian Vaults Vol. 1 & 2.

[Cosmic Sounds]

Az első lemez Europában, amelynek címkéjén a jazz szó szerepelt, állítólag Nick La Rocca jegyezte és 1920-ban jelent meg Berlinben. Mi, itt a Kárpát Medencében, ekkor még vajnyi kevest konyítottunk ehhez a műfajhoz, de ahogy a mondás tartja: ami késik, nem múlik. Ezt alátámasztandó, a múlt évszázad derekától annyira belehúztunk, hogy most, jó nyolcvan évvel a fent említett történelmi pillanat után, a londoni Cosmic Sounds kiadó úgy döntött, hogy két részes válogatásban adja ki, a magyar jazz színtér 1960-as, és 70-es évektől komponált, ritkaság számba menő darabjait. Ez a ’Hungarian Jazz Anthology’ és a ’Blue Lights’ alcímeket viselő, a ’Rare Jazz Gems’ válogatások sorozatának legújabb két - Magyarországot taglaló - része. Paprikásra is sikeredtek! Telis-tele végig a legkülönfélébb hagszerekkel: klarinét, kürt, harsona, hegedű, trombita, zongora; csak úgy zsong bennük az élet. Pege Trió nyítószáma egy vad ritmusu galopp. A Bálint Ensemble Afro-Cubanojában, akár ujjaink a billentyűzeten úgy pereg a dobszoló. A második rész kezdetével pedig, amire egyébként a sci-fi jazz a legtalálóbb szó, a Super Trio igen magasra teszi a mércét, de nem kell csalódnunk: a lemezek megcserélése után is minden szám igazi virtuóz megszállotságról árulkodik. Mediterrán témák, lendület, jókedv, csipetnyi funk. Így hát, ami ezen a két lemezen van, azt még a chicagói, 31. sugárútbeli, volt Café Schiller rezidens, egykori Jasbo Brown is megirígyelné.

clairvo_{2005. okt.}

Unison - Soundnetwork EP

[Beat Town]

Bécs utolérhetetlenül ontja magából a kihagyhatatlan remekeket; ezúttal egy igazi zsigerekik ható, lazulós hip-hopot. A fiúk minden csinját-binját ismerik az ejtőzős hangulat megteremtésének. A ’Broken Air’-ben Shnek rappelése csalhatatlanul idomul a melegséggel töltött, krémes beat-hez, míg igen jólesően hat a scratch és a tördelt vonós-betétek ringatozó lüktetése a ’Girls Make My Hair Loose’-ban. A ’Sound Networks’-ben a zongoradallammal harmonizáló szitár játék igazi nagyvárosi hiphopot teremt. Felülnézet a javából! A ’Hunterkopf’ seprűzéssel kisért cintányérjai és standard jazz betétei alatt megnyugtatóan kalandozik – remélhetőleg mindenki örömére - a nagybőgő. A ’Relaxed’ gyönyörűen témázgat el az elektromos és akusztikus gitár különbségeivel és mintegy az egészet ellensúlyozandó, a végére, a ’Let Me Roll’, egy valódi floor-filler, party indító, buzdító hip-hop; már-már house tempóban. Egy szó, mint száz: a Unison elmélázásra kíválóan alkalmas zenei tájképet festett nekünk. Rövid játékideje ellenére pályázhatna a henyélős zenehallgatók mekkája címre: valahogy az egésztől megmagyarázhatatlan, vaskos megnyugvás lesz úrrá az emberen.

clairvo_{2005. okt.}

Erik Sumo - My Rocky Mountain

[Pulver Recordings]

Kár, hogy alig értik rajtunk kívűl a magyar nyelvet. Ha nem így lenne, akkor Tövisházi Ambrus ezen pszeudójához legközelebb álló, igen komplex zeneszerzői munkássága, az Amorf Ördögök is nyitva állna a nagyvilág elött. Igaz, nincs ok elégedetlenkedésre, az utóbbi fél évtizedben nem voltunk híján magyarok nemzetközi megjelenéseinek; ez az Erik Sumo album pedig már egymagában is észrevehetetlen lett. A borító azonnal felhívja magára a figyelmet azzal, ahogy a teljes képet kitöltő hajós, a kalapját emelve, egy igen szokatlan formájú képregény beszéd-buborékban bemutatkozik; benne a lemezre vonatkozó információkkal. A zene pedig, ahová a hajós visz minket, végérvényesen és letörölhetetlenül felteszi hazánakat a világ e-zenei térképre. A számok annyira beszédesek, hogy számonként külön-külön kis video klippek rajzolódtak ki a fejemben hallgatásuk közben. Ízes hangszerelésüknek köszönhetően hűen tükrözik, a lemez címében is megjelenő Sziklás Hegység vadnyugatot idéző hangulatát. Vagy legalábbis, a TV-nek és a mozinak köszönhetően, a fejünkben élő vadnyugati képekhez társított zene hangulatát. Mindenesetre, ennél sokkal többről van szó ennél a lemeznél. Tövisházi Ambrus és zenekara azt csinál a zenével, amit csak akar. Úgy játszanak el vele, ahogy épp kedvük tartja. A technika segítségével pedig olyan egyedi megszólalást teremtettek a változatosan alkalmazott élő hangszerek alá, fölé, köré, mellé, ami messziről is stílusteremtőre sikeredett. Mintha, Peter Gabriel és Mad Professor találkoztak volna. Egy szóban csak annyit mondanék: Dubpop. Márcsak azért is, mert a dalszövegek, nekem, kicsit Lovassy András költészetét idézik: szerintem fontosabb benne a szavak holdudvarának hangulata és a rím, mint maga a jelentés. De ezt mindenki döntse el maga. Viszont semmiképp se felejtse el megmutatni ezt a lemezt a gyerekének. Amennyiben igaz az, hogy amit fiatalon tapasztalunk, az késöbb szervesen a lényünk részévé válik, akkor az általános iskolák végén minden gyerekkel meghallgattatnám ezt a lemezt, és nem lennének többé sótlan emberek.

clairvo_{2005. szep.}

Marcel - Gambler's Delight

[Cookin']

Ha muzikalitását, szövegvilágát, végleges kikeverését egybevéve nézem, nekem, ez az első olyan magyar lemez, ami nem az! Még a lemezen egyébként vendégszereplő Sena remek nagylemezének korongjain is ott van hangzásában egy ici-picit az ország kéznyoma. Marcelnek viszont sikerült ettől az érintéstől is végleg megfosztania albumát és igen változatos képet festenie magáról számaival. Apró változtatásokon, helyenként remekül egymásba usztatott számokon keresztül, sokat sejtető vonósok kiséretében, milliónyi kis kidolgozott részleten át utazhatjuk végig a nagyjából lelassultabb ütemek elvarázsolt világát. Ami, hol vibrálón ambientes (Menthol Lights), hol mesésen dallamos (Voyeur Of Life), hol húzósan funkos (Emotion) is tud lenni; ha akar. Vagy épp a hip-hopban merítkezik meg a maga modján (Jealous), máskor meg mértékadóan hagyományosan teszi ugyanezt (Memories); ha úgy tartja kedve. Marcel pedig, zenei világát határozottan uralva, biztos kézzel vezet minket.

clairvo_{2005. szep.}

Honeymunch - Bunch

[Infracom]

Az együttesnek ez az első lemeze a németországi Infracom kiadónál, és egyben remek iskolapéldája a fúziós zenének. Valószínűleg, teljes, szabad kezet kaphattak az alkotáshoz, és ez a frissesség át is üt a lemezen. A dzsessz sajátságos nyitottságának köszönhetően beleolvasztottak a fiúk mindent, amit gondoltak. Funk, disco és soul szól egymásba oltva, mondjuk úgy, krimi film-zenés lendülettel. Film-főcímek kép-foszlányai cikáztak is a fejemben mindvégig... „Frisco Drive” és „Kojak”. Már a számcímek is magukért beszélnek, akárcsak a simogató Moog szinti hangjai a „Journey”-ban vagy a „Remember”-ben. Az utolsó szám, a „Drops” elborult Ben Human drum’n’bass remixe, pedig még csavar is egyet a végén a hallgató elmerengő fején. Az ilyen album nem mindennapos, érdemes hát alaposan megismerni. Lusta délutánokba remekül lehel életet.

clairvo_{2005. szep.}

Kinny & Horne - Us On Fire

Kuriózumok kutatói, kalandra fel! Ismerkedjetek meg ezzel a koronggal! Azok közül való, amit akkor is érdemes feltenni, ha a széles általánosságban berögzült zenehallgatási szokásokhoz mérten rövid, kislemez terjedelmű, és három acappella is helyet kapott rajta. Úgy látszik a kiadó ezzel a DJ-k és a mániákus bootleg készítők kedvében akart járni. Ez sikerült is, de mindamellett leginkább azért, mert a korong fő ismérve a változatosság és a plasztikusság. Velem egyszerűen újra meg újra játszatta magát egy délelöttön át. A cimkép oldalán helyett kapott ’Us On Fire’ és a ’Queen Of Boredness’ remixei örök telitalálatok. Biztos vagyok benne, hogy 5 év múlva is össze lehet majd velük futni valahol. A lemez hátoldalán helyet foglaló ’Forgetting To Remember’ Nostalgia 77 remixe viszont vitathatatlanul a lemez leggyengébb pontja kissé kusza, kásás hangulatával, habár blues-os nagybőgő basszusai még így is egy kiemelkedő darabbá teszik.

clairvo_{2005. szep.}

Alice Russel - Humankind